A
farizeusok jelet követeltek. Bizonyára azért, hogy meggyőzze őket Jézus, hogy
ki is ő valójában. Ő azonban elutasította követelésüket. De nem teljesen.
Néhány évvel később a legbiztosabb jelét adta szeretetének és Istenségének: a
kereszten való halált, s az azt követő feltámadást.
Talán
mi is vágyódunk olykor valami isteni jelre, valamire, amivel megmutatná, hogy ő
tényleg létezik, tényleg szeret, s tényleg a gondunkat viseli. A jel azonban
itt van a szemünk előtt. A jel, mely mindezt bizonyítja, s állandóan mutatja:
ez a kereszt. Itt van az oltáron, a templom tornyán, szobánk falán, vagy a
nyakunkban. Ha nem érezzük Isten jelenlétét, szeretetét, ha nem értjük, miért
történnek így a dolgok, nézzünk a keresztre. Ott mindent megérzünk és mindent
megértünk.
