Manapság nagyon jól megfigyelhetjük, hogy
egyre csak nő és nő a különbség az emberek, az emberek életszínvonala között.
Ha a mai evangéliumot vesszük alapul, így is fogalmazhatnánk: egyre több a
nagyon gazdag, és egyre több a nagyon szegény Lázár. Mi, még ha nem is tartjuk
magunkat gazdagnak, mindenképpen a világ „jómódú” emberei közé tartozunk,
akiknek van mit ennünk, innunk, van tető a fejünk fölött. Higgyük el, gazdagok
vagyunk!
S így az evangélium alapján mindenképpen
vigyáznunk kell, nehogy az említett gazdag ember sorsára jussunk. Ugyanis amint
egy kicsivel is növekszik a jólétünk, talán így is mondhatjuk: „gyarapszik a
vagyonunk”, úgy nő a felelősségünk a “Lázárok” iránt.
A nagyböjti idő egyik alap tevékenysége és
„követelménye” az alamizsnálkodás. Sikerült ezt már legalább egyszer megtennem
ebben a nagyböjtben? Ha még nem, itt az idő… „most van itt az alkalmas idő…”
