Éppen csak véget ért tegnap a karácsonyi
idő, a szeretet ünnepe, a karácsonyi ünnepkör, ma – az évközi idő
első napján így szólt hozzánk az isteni szó: „Térjetek meg, és higgyetek az
evangéliumban”.
Mert vallásunk, Egyházunk, hitünk egy
szusszanásnyi időt sem hagy a tétlenségre, a semmittevésre, esetleg a
szeretetlenségre. Aki ugyanis szeret, az állandóan szeret, szünet nélkül. Nem
lehet szeretni bizonyos határokon belül, hogy esetleg megmondom: ennyit, meg
ennyit szeretek és tovább nem – legyen ez idő, tér, vagy bizonyos személyek
terén. Vagy szeretünk mindig, vagy nem szeretünk.
Erre buzdít, és ehhez ad erőt a mai szent
evangélium: szüntelenül, megállás nélkül haladjunk előre a szeretet útján a
menny felé.
