Nem az első csoda, amit ma Jézusról hallunk.
De minden egyeset érdemes külön-külön megfigyelni, átelmélkedni, mert mindig és
mindegyik tartogat új mondanivalót, új üzenetet, személyre szóló tanulságot – s
Isteni kegyelmet.
A mai csodában egy nagyon érdekes dolgot
figyelhetünk meg. A százados, aki a gyógyulást kérte szolgájának még csak nem
is találkozott Jézussal – s mégis elnyerte kérésnek teljesülését. Másokat kér
meg, menjenek el Jézushoz – írja a Szentírás.
Különös üzenet és biztatás rejtőzhet ebben. A
százados szeretne Jézussal találkozni, de talán nem érez rá bátorságot és
méltóságot. Nem tud vele személyes találkozni, nem tudja személyesen kérni. De
mégis megoldja: a Jézust ismerőkön keresztül. Őket küldi, s ők járnak közben
érte – nem kis sikerrel. Jézus elfogadja az ő közbenjárásukat, s teljesíti a
kérést. S ha Jézus, az Isten akkor elfogadta az efféle közbenjárást, az efféle
„lobbit”, ma sem tesz másképp. Hisz ő nem változik, hanem mindig tökéletes. De
vajon ma kik azok a barátok, akik értünk is közbenjárhatnak?
Isten angyalainak az a feladatuk, hogy közvetlenül
szolgálják az Istent, s dicsérjék őt. Éppen ezért ők lehetnek azok, akiket mi
is kérhetünk: menjetek el az Istenhez, s terjesszétek elé kérésünket. A
leghűségesebb és legsegítőkészebb barátaink pedig nem mások, mint a szentek a
mennyben. Ők már elnyerték életük célját, s most már teljesen önzetlenül az
Isten imádása mellett értünk, emberekért járnak közben az Istennél.
Az angyalok és a szentek hasonlóan, mint az
evangéliumban közbenjárnak értünk. Ne feledkezzünk el róluk s ne féljük őket
naponta, rendszeresen kérni. Isten bizonnyal meghallgatja az ő kéréseiket. Az ő
közreműködésük kedves az Isten előtt. Éljünk ezzel a lehetőséggel, s a mennyből
szerezzünk magunknak igaz barátokat.