Figyelem - ádvent első hete

Az ádvent nem csak az Istenre figyelés ideje, hanem az emberre-, a felebarátainkra való odafigyelésé is. S hogy ez mennyire igaz, azt éppen az előbb elhangzott evangélium bizonyítja a legjobban: „Jézus (...) végignézett az embereken, és megesett rajtuk a szíve...” Jézus bár állandóan, egész életében az Istenre figyelt, sosem feledkezett meg a körülötte élőkről.

E mai ádventi napon ezt a jézusi magatartást tanuljuk el: Minél többet figyelünk az Istenre, annál több figyelem és szeretet jusson szeretteinkre is. Ez nem ellentmondás, nem paradoxon, de járható út – Jézus-, és annyi szent élete bizonyítja.

A követés - ádvent első hete

Az imént azt hallottuk, hogy két vak követte Jézust. Ők bármire képesek voltak gyógyulásuk érdekében. Hisz gondoljunk bele: Elmentek arról az ismert helyről, ahol éltek egy olyan messzi helyre, amelyről vakként sosem találtak volna vissza. Ők azonban bíztak Jézusban – az ő erejében.

Mi se féljünk megtenni egy-egy nagyobb lépést, utat, nagyobb távolságot lelki életünkben. Mert ha valamit Istenért teszünk, ő minden más szükségest megad hozzá. Ha életünket Istenre alapozzuk, ő minden teendőkben a segítségünkre lesz.