2015. június 8., hétfő

Miserend és hirdetések - Évközi 10. vasárnap


Évközi idő tizedik vasárnapja

Ezen a mai vasárnapon egy újabb gyönyörű imádságot tanít meg nekünk Egyházunk. Így imádkoztunk: „Istenünk, add meg, hogy sugallatodat követve helyesen gondolkodjunk, és irányításoddal a jót meg is valósítsuk” – azaz Egyházunk bölcsességre tanít. Hisz mindannyian tudjuk, hogy az a bölcs ember, aki minden helyzetben felismeri a jót, amit meg kell tenni, és azt is választja, meg is teszi. Aki tudását fel tudja használni lelke érdekében.
A Szentírás egyik része, a Bölcsesség könyve azonban nem csak a bölcsekről, de a velük ellentétben álló „esztelenről” is ír: „Az igazak lelke Isten kezében van, és a halál kínja nem érheti őket. Az esztelen szemében úgy látszott, hogy meghaltak... Ők azonban békességben vannak.” S talán éppen a mi életünk, keresztények élete az, amely sokszor igyekszik meghalni a világnak. Vasárnapi, sőt hétköznapi pihenés helyett templomba jövünk, templomba fáradunk, igyekszünk megvetni a világ kínálta bűnt, az Istenre és az ő házára „pazaroljuk” időnket, energiánkat, anyagi javainkat – ahelyett, hogy magunkra fordítanánk azt. Ez az világias emberek szemében valóban olyan, mintha nem is lennénk élők, normálisak. De éppen ez bizonyítja, hogy mi hozzá, Istenhez tartozunk. És egyben azt is, hogy megvan bennünk legalább egy kis mértékben Isten bölcsessége – mely igaz, sokaknak balgaság, de nekünk örök életet ad.

Ezt tanuljuk meg e mai napon, az elkövetkező héten: Isten sugallatát követve helyesen gondolkodni, és irányításával a jót megvalósítani.