2015. február 2., hétfő

Urunk bemutatása

Simeon gyönyörű hálaénekét hallotuk a mai evangéliumban. Szent Lukács evangélista pedig megjegyzi, hogy ennek a férfiúnak maga a Szentlélek adta tudtára, hogy még életében találkozni fog a Megváltóval, Jézussal. S most, hogy azon a napon – melyre emlékezünk – találkozott vele, annyit mond: „Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, mert szemeim meglátták Szabadításodat” – más szóval: Istenem, már elértem életem célját, találkoztam veled, a te Szent Fiaddal, s most már elmehetek ebből a világból. Milyen csodálatos és nemes életcélja volt Simeonnak: csupán találkozni az Úrral, s annyi elég volt neki. Tudta, ez a legnagyobb és legtöbb, amit életében megkaphat, elérhet.

Nekünk pedig ez a lehetőség megadatik minden nap, minden szentmisében: magával az Istennel találkozhatunk. Készüljünk fel mi is mindig alaposan erre a találkozásra. S ha az Istennel való találkozás pillanatait teljességgel megéljük, átéljük, mi is – Simeonhoz hasonlóan – rájövünk: másra, többre nem is vágyhatunk az életben.

Miserend és hirdetések - Évközi 4. vasárnap