2013. augusztus 1., csütörtök

Ki nevet a végén? /Mt 13,47-53/


A mennyek országa mindannyiunk számára a legnagyobb, s egyben véget nem érő boldogságot kell, hogy jelentse. Igaz, szem nem látta, fül nem hallotta, mily nagyot jelent ez, de elégnek kell lennie számunkra annak, hogy az valóban a boldogság teljessége lesz.
Nap mint nap látjuk, hogy látszólag azoknak az embereknek is jól megy a sora, vagy talán a miénknél is jobban, akik nem hisznek Istenben. S talán néha irigykedve is nézünk rájuk. Isten nagyon jól tudja ezt, látja az effajta gondolatainkat is, ezért intézte hozzánk a mai evangélium szavait: A mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványat pedig kidobják.
Még nincs itt, de eljön a válogatás ideje, mikor az igazak elnyerik jutalmukat, a gonoszak pedig büntetésüket. Tartsuk ezt mindig szemünk előtt, s a más, a hitetlen jólétét látva gondoljunk arra, hogy a mi boldogságunk nem csak ideiglenes, de örökké tartó lesz!