2013. június 3., hétfő

Bárhogy is esik... /Mk 12,1-12/


Megértették, hogy róluk mondta a példabeszédet. Otthagyták tehát, és eltávoztak.” Milyen keményszívűek lehettek azok a zsidók, akik magukra ismertek ugyan Jézus, az Isten szavában, de a megtérés, javulás helyett otthagyták őt.
De talán mi sem, ma sem fogadjuk el könnyebben, mikor egy-egy példázatban, isteni szóban magunkra ismerünk. Mikor érezzük és tudjuk, mi vagyunk a képmutatók, mi vagyunk a haszontalan szolgák, mi vagyunk a gonosz szőlőmunkások, mi vagyunk a fehérre meszelt sírok…
Mindig fogadjuk el Jézus szavát, bárhogyan is „esik”, bárhogyan is érint minket, mert ő nem azért jött, „hogy elítélje a világot, hanem hogy megmentse”.