2013. március 21., csütörtök

Komolyan! /Jn 8,51-59/


Aki tanításomat megtartja, nem hal meg örökre“. Jézusnak ez a kijelentése hatalmas botrányt keltett a zsidók körében. Olyan botrányt, ami – mint hallottuk – így végződött, hogy „köveket ragadtak, hogy megkövezzék.“
Igaz, hogy a zsidók a legtöbbször nem fogadták el, sőt, elutasították Jézus szavait, de figyeljük meg: Jézus szavait mindig halálosan komolyan vették. Sosem legyintettek rá, sosem ment el fülük mellett az, amit mondott. Érintette őket. Lényegileg, egészen legbelül – s nem hagyta őket nyugton.
Nem vehetnénk-e mi is példát a zsidóktól? Minket is megragad, szíven üt, nyugtalanít Jézus szava, amelyeket az evangéliumból hallunk? Vagy csak úgy el megy a fülünk mellett?
E nagyböjt erre is tanítson meg: az Isten szavát valóban isteni szónak vegyük.