2013. március 31., vasárnap

Húsvétvasárnap


. Ha figyelmesen hallgattuk a mai olvasmányt, felfigyelhettünk Szent Péter apostol bátorságára, határozottságára, tudására és egyenes beszédére. Péter szólásra nyitotta ajkát és ezeket mondta… Péter? Hisz legutóbb még, mikor hallottunk róla a napokban éppen azt mondta: nem ismerem azt az embert Ha kicsit visszaemlékezünk egy három nappal ezelőtti eseményre, mikor a passión, Urunk szenvedéstörténetén elmélkedtünk, eszünkbe juthat ugyanennek az apostolnak Krisztus tagadása. Ugyanaz az apostol egyszer teljesen összezavarodva, máskor óriási tömeg előtt határozottan – tanúságot téve a feltámadásról. Mi történt?
Feltámadt Krisztus! Az apostolok nem tudták feldolgozni az az eseményt, hogy Jézust, az ő királyukat elfogják, kivégzik. Noha három éven keresztül többször is beszélt nekik erről Jézus, noha folyamatosan készítette őket erre, mégsem értették meg, mégsem fogták fel. De ez az esemény – a feltámadás mindent világossá tett, s a még legnagyobb reménytelenséget is a legnagyobb és legbiztosabb reménységgé alakította át. Amit nem fogtak fel három év alatt, azt felfogták egy, a feltámadás pillanatában.
De térjünk vissza Péter ünnepi beszédéhez. S képzeljük csak el, kedves testvéreim, hogy most nekünk kellene kiállnunk egy tömeg hitetlen ember elé, s Jézusról, az ő feltámadásáról kellene beszélnünk, róla kellene tanúságot tennünk. Mit tennénk? Mit mondanánk?
Biztos, hogy úgy viselkednénk, mint Péter apostol…de nem mindegy, hogy úgy, mint a feltámadás előtt, vagy úgy, mint a feltámadás után. Nem mindegy, hogy azt mondanánk, nem is ismerjük Jézust, nem is tudjuk, kiről van szó, vagy minden szégyenérzet nélkül világosan kijelentenénk: Én valóban hiszem, hogy Jézus föltámadt, és ezért a hitemért bármit feláldozok. Bennünk is olyan mély nyomot hagyott a feltámadás ténye? Az örök üdvösségünk bizonyítéka?
Honnan szerezte Szent Péter apostol ezt az óriási hitét? Hisz az asszonyok, mikor hírül adták az apostoloknak, hogy Jézus nincs a sírban, nem hittek nekik. Nem hittek, mert még nem találkoztak a feltámadott Krisztussal. Csak akkor kezdtek el hinni, mikor meglátták az üres sírt. De ez még csak a hitük kezdete volt…
Jézus krisztus azonban feltámadása után nem ment vissza azonnal az Atyjához, hanem 40 napig itt maradt a földön, és sorra találkozott azokkal, akiket olyannyira szeretett, s így erősítette meg bennük a hitet egy személyes találkozással. Egy személyes találkozással.
Kedves testvéreim! Ha nekünk is sikerül Krisztussal személyesen találkoznunk, ha nekünk is sikerül személyes tapasztalatot szereznünk Istennel, egy Istenes lelki élményt átélni, mi is fogunk tudni tanúságot tenni majd. De ha ez még eddig nem történt meg, kérjük most őt, az urak Urát, a királyok Királyát, jelenjen meg a mi lelki életünkben is, hogy igy valóban tudjunk róla, és az egész hitünkről, vallásunkról, Istenünkről tanúságot tenni a világ előtt.

Miserend és hirdetések - Húsvétvasárnap


2013. március 30., szombat

Az áldott éjszaka - Nagyszombat éjjelén


Ebben az órában, ezekben a percekben csúcsosodnak ki a húsvéti ünnepek. Az az éjszaka, az az ünnep, melyre több mint negyven napon át remélhetőleg készültünk, itt van. Ezt vártuk, erre készültünk, ezért böjtöltünk, ez miatt gyóntunk, ezért van szünet az iskolában, sokan ez miatt jöttek haza külföldről. Húsvét csúcspontja, húsvét szent éjszakája van.
Kellemes húsvéti ünnepeket! – mondják ilyenkor sokan egymásnak. De valahogy furcsa ez a jókívánság. Kellemes húsvéti ünnepeket? Miről is szólnak ezek az ünnepek? Jézus ránk hagyja az Oltáriszentséget, s elmondja búcsúbeszédét, mert tudja, nem lehet többé velünk. Aztán vérrel verejtékezik a Getszemáni kertben. Majd Júdás elárulja, bebörtönzik, megkínozzák, megostorozzák, ártatlanul elítélik. Felviszi a saját keresztjét a kivégzési helyére. Ott rászögezik, iszonyatos kínok között meghal. Ez sok minden, de nem kellemes.
De ezzel nincs vége. Nem a tegnapi kereszthódolat volt az utolsó húsvéti hódolatunk. Ezen az éjszakán, a zsidó számítás szerint harmadnapra Jézus föltámadt! Nem kellemesen, de dicsőségesen! Nem kellemesen, de ujjongva! A föld is örvendjen – énekeltük a szentmise kezdetén a húsvéti öröménekben –, hogy a nagy Király örök tündöklése árad el rajta! És nem kellemes érzés, de vígság töltse el az Egyházat, annak tagjait – tehát minket! Visszhangozzék a nép szent éneke! De miért? Miért? Feltettük már ezt a kérdést magunknak ezen az estén, ebben az éjszakában? Mit jelent ez a húsvét? Mit jelent nekünk? Ezt is megénekeltük az öröménekben! Mert abban áll a húsvét ünnepe, hogy Krisztust megölték, hogy mi élhessünk, hogy a mennybe juthassunk.
Ha nem lett volna húsvét, soha senki nem juthatna a mennybe. Senki. Mert semmit sem érne földi életünk, ha a megváltás ránk nem árad.
De ránk árad ma is a megváltás! Nem kellemesen, de az Istennek vére árán!
A húsvéti ünnepek, kedves testvéreim, nem kellemesek. Kellemes lehet egy wellness hétvége, egy forró tea a szentmise után, egy hétvégi pihenés, nyaralás. De nem a húsvét ünnepe. Sem a böjt, sem a szenvedés, sem a feltámadás. Ha megpróbáltuk átélni, amit krisztus értünk vállalt, biztos, hogy nem volt kellemes. S ha a húsvét örömét a szív és a lélek minden érzésével átéljük, messze több, mint kellmes!
Áldott ez az éjszaka! – énekeltük. Áldott, és Isten kegyelmében gazdag. Talán nincs is jobb szó ennél, amivel ki tudnánk fejezni, mi mindent tett értünk az Isten, hogyan váltott meg minket. Áldott ez az éjszaka, áldott ez az ünnep.
Ezért mindannyitoknak Isten kegyelmében gazdag, áldott húsvéti ünnepeket kívánok, és kérek mindnyájunknak a feltámadt, s örökkön élő Istentől.

Missziósaink keresztútja

Virágvasárnap a nálunk már többször járt missziósok, Mike atyáék nyilvános, utcai keresztutat végeztek Budapesten. Erről készült a következő videó. A napokban is imádkozzunk értük - most még többet, még mélyebben, még buzgóbban!

2013. március 27., szerda

Nagyszerda


Már nagyon közel van a húsvét ünnepe. Ezt mutatja a mai evangélium is, melyben Júdás már erősen elhatározta árulását.
Közel van már a húsvét, a feltámadás, a nagy dicsőség, de előtte még valami más van. Hogy a szent húsvétra eljussunk, még előbb át kell élnünk Urunk szenvedését és kínhalálát. Csak ezután következhet a dicsőség.
Amilyen mély áhítattal éljük most át Urunk szenvedését, olyan magasztos örömmel tudjuk majd megülni húsvéti szent feltámadását. Használjunk ki minden eszközt arra, hogy teljes legyen a Szent háromnap: ott legyen benne az Oltáriszentség vétele, a kereszt hódolata s a feltámadás nagy titka.

Dominica in palmis - Virágvasárnap





















































Külön köszönet a Scholanak, a ministránsoknak, a kántor úrnak, a sekrestyés néninek... a képekért pedig Csáky Matyinak és apukámnak.

MINDENT ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE!

2013. március 26., kedd

Mi történt Rómában az elmúlt héten?

Római beszámoló


Szentatyák2


Ferenc pápa elődjével, XVI. Benedek emeritus pápával találkozott március 23-án, szombaton a Castel Gandolfo-i pápai rezidencián.
A Szentatya március 23-án délelőtt 10 órakor fogadta Ibrahim Isaac Sidrakot, a koptok alexandriai pátriárkáját. Ezt követően háromnegyed 12-kor elhagyta a vatikáni Szent Márta házat és a Vatikáni kertekben található helikopter felszállópályáról 12 óra után Castel Gandolfóba indult, hogy meglátogassa XVI. Benedek emeritus pápát.
A Ferenc pápát szállító helikopter Vatikánvárosból negyed óra alatt érkezett meg Castel Gandolfóba, amely felett kétszer is alacsonyan végigrepült, így üdvözölve az utcákon az új pápa érkezésére váró lakosokat – szerepel az MTI közleményében. Több száz fős csoport gyűlt össze a pápai rezidencia előtt is. A húszperces utat követően a Castel Gandolfo-i Pápai Villák területén szállt le, ahol XVI. Benedek fogadta. Jelen volt még Marcello Semeraro albanói püspök és Saverio Petrillo, a Pápai Villák igazgatója. Ferenc pápa és XVI. Benedek átölelte egymást – közölte Federico Lombardi szentszéki szóvivő a palota előtt várakozó újságírókkal.
A pápa és elődje ugyanabban az autóban hajtatott a leszállóhelytől az apostoli palotáig.
A pápai nyári rezidencia kápolnájában együtt imádkoztak. XVI. Benedek arra kérte utódját, a pápai imazsámolyon imádkozzon, de Ferenc pápa ragaszkodott hozzá, hogy a kápolnának ugyanazon a padján egymás mellett mondjanak imát. Ezt a jelenetet a vatikáni televíziós központ kamerái rögzítették. „Testvérek vagyunk” – mondta Ferenc pápa XVI. Benedeknek a szentszéki szóvivő beszámolója szerint.
Ferenc pápa és XVI. Benedek 45 perces négyszemközt folytatott megbeszélésre vonult vissza a könyvtárba. A magántalálkozót követően együtt ebédeltek.  
A Szentatya délután autóval visszatért a helikopter felszállópályához, majd visszarepült a Vatikánba.  
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír