2012. december 12., szerda

Félúton /Iz 40,25-31/


Körülbelül most vagyunk az ádventi idő felénél. Remélhetőleg tettünk valamilyen elhatározást, s igyekszünk is azt megtartani. De ezen várakozás közben könnyen elfáradhatunk, könnyen feladhatjuk a harcot, s egyben elhatározásainkat. Könnyű még a nehéz dolgot is elviselni egy kis ideig, de a kevésbé nehezet is már sokkal fárasztóbb hosszú ideig.
Éppen ezért könyörögtünk ma így szentmisénk elején: „Istenünk, ne engedd, hogy gyöngeségeink letörjenek minket, míg mennyei Orvosunk érkezését várjuk.“ Ez legyen mindannyiunk kérése Istentől a mai napon. Erőt kérjünk, hogy ki tudjunk tartani. Hisz Istenünk, mint az olvasmányban is hallottuk, s talán már ezerszer tapasztaltuk, erőt ad a fáradtaknak, és gyámolítja a kimerültet... akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak…