2012. február 28., kedd

„Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót…” /Mt 6,7-15/

int minket ma a mi Istenünk.
Mert talán mi is hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy minél több imát, rózsafüzért, litániát elmondunk, annál jobban imádkozunk. Persze ez is fontos, de figyeljünk oda arra, hogy a sok szó között legyen elég időnk a figyelmünket, a szívünket Istenünk, a Mi Atyánk felé fordítani.  
Az egymást szerető szíveknek sokszor egy őszinte szó, egy mély tekintet, egy meleg kézfogás is elég… sőt, sokszor ez több minden másnál. Vajon mi néztünk-e már oly vágyakozással, oly őszintén Istenünkre, mint pl. a szerelmes a szerelmére? Talán épp ez hiányzik a mi imádságunkból… csendben, szó nélkül, vágyakozással Istenre tekinteni.

Újmisén voltam

Már több, mint egy hónapja voltam az egyik jó barátom, Fejéregyházi Tamás L.C. atya újmiséjén Budapesten. Apukám fényképezett, közlök néhány képet... talán ennek is köszönhetően még többen fogunk érte, s szent papi életéért imádkozni.



































Végül pedig csináltam neki egy emlékképet: