2011. szeptember 28., szerda

„Jézus elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy.” /Lk 9,57-62/

Jézus elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy.” Ez talán a legfontosabb mondat a mai evangéliumban. Miért?
Mert ez nem csak egy leírás, egy földrajzi információ, hogy épp honnan hová megy, hanem rámutat: Jézus tudta, mi vár rá Jeruzsálemben, mennyit fog szenvedni, hogyan fog meghalni, és mégis elindul – a látszólag vesztőhelyre. Mert tudta, ez az ára az emberek megváltásának.
Mi pedig talán néha oly könnyen eltántorodunk egy-egy jó megtételétől, mikor észrevesszük, milyen akadályok állnak előttünk, milyen nehézségeket kell leküzdenünk, és milyen áldozatba fog kerülni a jó megtétele. De Jézus mai példája adhat bátorságot, erőt ahhoz, hogy mindig a végső célt nézzük. Hogy túllássunk az akadályokon, a nehézségeken. Mert csak úgy tudjuk a nehezen kivitelezhető jót megvalósítani, ha tudatosítjuk: az érte hozott áldozat szinte semmi a valódi jutalomhoz képest, amit érte és utána kapunk.
Mindig a végső, örök célunk legyen szemünk előtt, így Isten segítségével bármilyen nehézséget leküzdünk majd tudva: a jutalom végtelenszer nagyobb, mint az érte hozott áldozat.