2011. február 24., csütörtök

"Uram, te ismered mindenkinek a szívét" /ApCsel 1,15-26/

Mindannyian ismerjük a parancsokat. De nem csak ismerjük, hanem igyekszünk is betartani azokat. Gondoljunk csak a mai napra, mennyi isteni parancsot tartottunk be… imádkoztunk reggel, talán délben is. Nem káromkodtunk, felajánlottuk szenvedésünket, kedvesek voltunk családtagjainkhoz…
Viszont Jézus a mai evangéliumban, Szent Mátyás apostol ünnepén a parancsok betartásának egy másik oldalát mutatja. Ezt mondja: „Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben.
Ez a két szó /parancs, szeretet/ nehezen egyeztethető, de mégis elképzelhető, hogy mi mindkettőnek eleget tegyünk: a parancsnak is és a szeretetnek is. Hiszen maga Jézus mutatta meg ezt nekünk: „én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ős szeretetében”. Mert Jézus a parancsokat nem kényszerből, hanem szeretetből teljesítette.
Ma gondolkodjunk el azon, hogy mikor megtartom a parancsokat, mi vezérel engem. Tudok én is szeretetből „eleget tenni” a parancsoknak? Isten nem a külső szerint ítél, hanem ő a szívek vizsgálója, ahogy az olvasmányban is hallottuk: Mátyást a szíve szerint választotta ki az Úr.
Vajon minket is kiválasztana?